Magyar iskolaközpont épül a mezőségi szórványban címmel jelent meg tudósításom 2010-ben a Nyelvünk és Kultúránkban (2010/4., de írtam az Átalvetőbe és a Kapuba is). A Téka Alapítvány igazgatóját, Balázs-Bécsi Attilát ismét faggatom. Az iskola felépítését téglajegyekkel lehetett támogatni, a román államtól is kaptak ígéreteket, de mindez ideig pénz csak Magyarországról érkezett. 2010-ben megvolt az első kapavágás. A 2013/14-es tanévre tervezték az iskola átadását, de ha ilyen ütemben folyik az építkezés, akkor a befejezésig tíz év is kevés lesz. Marad a napról napra való tusakodás, a kemény munka, másoknak meg Makkai Sándor„holttengeri" víziója...

Iskola

-

Régóta hangoztatom, hogy az ún. „holttengeri" diskurzus nagyon sok rosszat tett Mezőségnek. Ez az értelmiség bűne volt; címkét ragasztott rá, majd otthagyta a térséget, hisz ki akar, ki tud „holt tengerben" élni? Szerencsére az itt élők nagy része nem tekintette annak a szülőföldjét, itt maradt. A mezőségi ember a történelem során sokat szenvedett, viszont jelentős kulturális és történeti értékekkel járult hozzá a magyar nemzeti örökséghez. Ennek ellenére az itt élő magyar közösség nagyon keveset kapott vissza. Csak a Szamos-völgyi írástudókból említenék egy párat: Bartcsay Jenő, Bartalis János, Bernády György, Berde Mária, Mohy Sándor, Szabó T. Attila és nem utolsósorban Wass Albert. A Mezőségi Magyar Oktatási Központot immár öt éve építjük. Az iskola tervezett célcsoportja 550 óvodás és 1-12. osztályos tanuló. 2009-2014 között a magyar kormány prioritásként kezelte az iskolaépítést. A nemzeti jelentőségű intézmények és a Bethlen Alap kereteiből kaptuk a támogatást az építkezésre. A román állam továbbra sem támogatja a szórványoktatási beruházásokat. Viszont nagy előnnyel indultunk, mert nem kellett telket vásárolni.

A szamosújvári helyi tanács 2009-ben az iskolaépítés céljára kiutalt egy 7053 m2-es belvárosi telket, aminek az ingyenes használatát 2013-ban meghosszabbítottuk 45 évre. A román kormány a szórványoktatásba való beruházást nem támogatja, viszont az új oktatási intézmény létrehozása után az iskolát a helyi önkormányzat, vagyis a román állam fogja fenntartani. Tehát a működtetés nem a magyar állam költségvetését fogja terhelni! Ahogyan említetted, az eddigi támogatás nagysága és ritmusa a beruházás befejezését egy évtizedre kitolja. Így, az évek során befektetett pénz több mint egy évtizedig nem hoz semmi hasznot a mezőségi szórványközösségnek, a befektető magyar államnak csak ráfizetést. Erdély történelmi régiói közül csak Mezőség nem rendelkezik egy olyan oktatási központtal, amely a térség szellemi központjává, katalizátorává fejlődne. Ezért az iskola felépítése nagyon fontos célkitűzésünk, mivel a szórványban élő magyarság számára minden, önálló intézmények nélkül eltelt év visszafordíthatatlan veszteségeket okoz. Olyan negatív folyamatok indulhatnak el, melyek során a projekt kezdeti céljai elveszíthetik létjogosultságukat. A szamosújvári beruházás egy nagyon fontos, programközpontú, célzott fejlesztés. Bebizonyítottuk, hogy minőségi oktatással, életszemlélettel lassíthatunk, vagy megfordíthatunk demográfiai folyamatokat. Konkrét példaként említhetjük azt, hogy a kollégiumokban gondozott tanulóink 24%-a vegyes házasságból származik és a Téka Alapítvány 20 éves munkájának is tudható be az, hogy a 2011-es népszámlálási adatok szerint a Mezőség környéki városok közül egyedül Szamosújvár magyar lakosságának aránya nem csökkent.
- Hol tart az építkezés? A februári jótékonysági bálon, netán a nyári táboron tudtatok valamicskét összegereblyézni? (Eddig 17 091 db téglajegyet adtatok el.)

- Az építkezést, 2010. szeptembert 1-jén kezdtük el. Az oktatási központ összesen 4 épületrészből fog állni. Ebből 2 részen kezdtük el a munkálatokat. Két épületrész befejezése lehetővé tenné az oktatási intézmény létrehozását, akkreditálását és működését. A teljes hátralevő költség körülbelül 465 M Ft. Ebből is látszik, hogy csak téglajegyekkel, alkalmi támogatásokkal nehezen haladunk előre, ha nem sikerül valamilyen Kárpát-medence szintű kampányt indítani. De ehhez jelentős médiatámogatásra lenne szükségünk.

- Attila, te a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetem történelem-filozófia szakán végeztél a 80-as években. A Ceusescu-korszakban kidobtak egy moldovai kis faluba tanítani. Hála Istennek már 25 éve végzed áldozatos, szamosújvári teendőidet.
- A Mezőségi Szórványoktatási Program összehangolt és tervszerű módon, hosszú távon biztosítja a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. A programot a kilencvenes évek végén indította el a szamosújvári református egyház Kabai Ferenc lelkész irányításával, majd a válaszúti Kallós Alapítvány vont be új célközösségeket a Kis-Szamos mente és a Szamoshát (Erdőhát) kistérségekből. A Téka 2000-ben csatlakozott a programhoz. Azóta több mint 350 gyerek tanulhatott magyarul. Felépült két korszerű kollégium, ahol civilizált életkörülményeket és minőségi oktatást biztosítunk. Válaszúton az óvodások és az 1-4. osztályosok, Szamosújváron az 5-12. osztályosok jelentik a célcsoportot. A kollégiumok fenntartását megnehezíti az, hogy a teljesen civil hátterű bentlakások közé tartoznak. Nincs mögöttünk fenntartó önkormányzat, iskola vagy más állami intézmény ezért a személyzet fizetésétől kezdve a közköltségeken át a tanulók étkeztetéséig minden költséget a civil forrásszerzőkkel kell előteremteni.
- A 2014/15-ös tanévet hány gyerekkel kezdhetitek? És milyen családi, társadalmi háttérrel érkeznek hozzátok?
- Továbbra sem változik a kollégisták létszáma. 26 mezőségi településről érkezik több mint száz tanuló a kollégiumba. Az intézmény által támogatott célcsoport nagyobbrészt szociálisan és etnikailag hátrányos helyzetben élő 5-12. osztályos tanulókból áll. Ezért intézményünk nem csak egyszerű bentlakás, hanem gyerekeinknek és fiataljainknak második otthon. Nem csak oktatási körülményeket biztosítunk, hanem fokozottan odafigyelünk értékközpontú nevelésükre (műveltség, ízlés, honismeret, nemzettudat stb.). Oktatási felkészítő és felzárkóztató tevékenységeket szervezünk. Iskolán kívüli programokat (néptánc-, népdal-, népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, irodalmi kör, bibliaóra, multimédia kör, társastánc, közösségfejlesztő programok, kollégiumi újság – Kukucska – kiadása, 1848 megünneplése, előadások bemutatása a szülőfalvakban, a bábos kör előadásai, nyári kézműves tábor, nyári honismereti tábor, jeles napok megünneplése – advent, farsang, karácsony, a néptáncegyüttes és a népdalkör fellépései, nyári jutalomtáborok... Minőségi közösségi életet és anyanyelvi oktatást tudunk biztosítani a mezőségi kollégistáknak, és ezzel fokozatosan leépítjük azt a hátrányt, amivel a tömbmagyar vidékről vagy városból származó társaikkal szemben indulnak.
- Tanévkezdéskor mivel biztatod őket, mit mondasz nekik?
- Iskolakezdéskor csak azt tudom kívánni, hogy maradjanak olyanok amilyeneknek egy kívülálló közösség – a veszprémi Bárczi Gusztáv általános iskola – ismerte meg és jellemezte a 22 szamosújvári tékást a nyári balatoni táborozásuk után: „Példamutatásuk mindenkire a legnagyobb hatással volt. Ők kezdték a táncot, ők hívtak táncba mindenkit, kicsit, nagyot, tanították a tánclépéseket és néztük tátott/fülig érő mosolyú szájjal, hogyan táncolnak ők lassút, körben, összekapaszkodva és hogyan utánozták őket a mi gyerekeink, hasonló köröket alkotva, majd a második ilyen esten már ezek a körök összevegyültek és táncolt a nagy tékások között kis bárczis... Összetartoztak, közösséget alkottak, épek és sérültek. Ilyet még nem tapasztalhattunk a saját bőrünkön, talán ezért hatott ez ránk a reveláció erejével és volt a gyerekeknek ez természetes, otthonos közeg, amit ők észre sem vettek, egyszerűen csak jól érezték magukat, nagyon jól."

BentlakokHa a román állam is támogatta volna az új oktatási központot, akkor már javában működne az iskola! Elmerengek. Rég volt, de igaz volt! A Deák—Eötvös-féle 1868-as törvény értelmében a magyar állam biztosította a nemzetiségek egyenjogúságát. Például a második paragrafusa kimondta: „A törvényhatóságok jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek emellett mindazon nyelven is, amelyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egyötöd része jegyzőkönyvi nyelvül óhajt." Ide kívánkozik a 17-es paragrafus is: „A közoktatás sikere, a közművelődés és közjólét szempontjából az államnak legfőbb célja lévén: köteles az állami intézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együttélő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik." E paragrafus értelmében Magyarország annyi színű lett 1868-tól – 1914-ig, ahány nagyobb nemzetiség élt, vagyis német, szlovák, román, ruszin, horvát, szerb. A magyar állam teleszórta a Kárpát-medencét nemzetiségi általános iskolákkal és líceumokkal (középiskolákkal). Ezek többnyire egy-két év alatt felépültek és a nemzetiségi egyházak használatába kerültek, ahol kizáróan anyanyelvükön tanulhattak 1907-ig, amikor is az Apponyi-törvény kimondta, hogy a nemzetiségi iskolákban heti két órában a magyart is kell tanítani, az állam nyelvét.
Az alábbiakban egy fotó látható az épülő iskola „magyar falaiból", és egy csoportkép a még lelkes gyerekekről!
Téka Szórványkollégium – Szamosújvár - www.teka.ro
A Téka Alapítvány 1993-ban alakult Szamosújváron. Küldetése, hogy civil intézményes kereteket biztosítson, és korszerűen megszervezze a város és a mezőségi régió közművelődési, oktatási és közösségi életét; hozzájáruljon Mezőség általános rehabilitációs és modernizációs folyamataihoz. Célja a közművelődés, oktatás, ifjúság- és közösségfejlesztés a mezőségi szórványban. Ipolyi Arnold-, Kisebbségekért-díjakkal és a Magyar Országgyűlés ezüst emlékérmével tüntették ki a szervezetet. Az alapítványt „Nemzeti jelentőségű intézményként" tartja nyilván Magyarország kormánya.

 

Juhos-Kiss János

Nyelvünk és kutúránk, Átalvető