Az 1989-es változások nem érték teljesen felkészületlenül az erdélyi, romániai magyarságot. Másként nem lehet megmagyarázni azt a lázas és sikeres intézményteremtő és újrateremtő hullámot, amely fokozatosan letisztult, célszerűsödött, szilárd medrekbe helyezkedett. Magyarázat lehet az itt élő közösségek erős intézményteremtő képessége, amint azt már a XVII. században Apafi Mihály fejedelmünk is kiemelte.

Szamosújvár, ez a csendes Kis-Szamos menti barokk városka sem volt kivétel. A második világháború végéig több tucat egyesület, baráti társaság, alapítvány szolgálta az itt élő polgárok közművelődési, szociális, oktatási, szabadidős igényeit. A városalapító örmények ekkor már öntudatos örmény-magyaroknak vallották magukat, példát mutatva arra, hogyan lehet ősi közösségükhöz hű maradni úgy, hogy cselekvő, hasznos és alkotó polgárai legyenek választott és befogadó hazájuknak.


De mindez már a múlté! A 20. század politikai rendszerei, uralomváltásai következtében elvesztették gazdasági erejüket, kisebbségbe kerültek az általuk alapított városban, megszűntek önszerveződő polgári- civil szervezeteik majd ők is szétszóródtak a nagyvilágban. Megmaradt viszont a város szellemisége; hordozzák épületek, temetők, templomok, megmaradt őslakosok, és olyan betelepedett közösségek, melyek tudatosan keresik a város gyökereit, vállalják szellemiségét, és azt a feladatot, hogy a város anyagi és szellemi örökségét a nemzeti és az egyetemes értékekhez viszonyítva korszerűen továbbfejlesszék.
Mindezekből kiindulva 1993-ban a város polgárainak egy csoportja megalapította a Téka Művelődési Alapítványt. A kezdeményezés célja az volt, hogy a közművelődés-, közösség- és ifjúságszervezés sajátos eszközeit felhasználva megszervezzük a korszerű értékközvetítést és városunk számára egy élő közösségi teret hozzunk létre. Azt akartuk, hogy az itt élő emberek ne csak egyszerű lakosok legyenek, ne csak belakják a város által nyújtott tereket, kihasználják az általa nyújtott lehetőségeket, hanem cselekvően felelős polgárokká váljanak. Ehhez szükséges megismerni a város szellemiségét, hagyományait, értékeit és mindazokat a lehetőségeket, melyeket ki lehetett/lehet használni a XX. majd a XXI. század körülményei között.
A közvetlen, urbánus működési kereteink kihívásai, feladatai mellett kezdettől fogva felvállaltuk a tágabb régió, Mezőség gondjait is. Az erdélyi Mezőség magyarsága a történelem során sokat szenvedett, viszont jelentős kulturális és történeti értékekkel járult hozzá a magyar nemzeti örökséghez. Ennek ellenére az itt élő magyar közösség nagyon keveset kapott vissza. A rendszerváltás után 20 évvel az erdélyi Mezőség továbbra is Erdély elmaradottabb régiói közé tartozik. A Romániában elkezdődött társadalmi és gazdasági folyamatok negatív hatásai itt jobban megérződtek mint más erdélyi régióban. Egy pár példa: a munkaerő- és a szellemi tőke elvándorlása; drasztikus népességcsökkenés (1966 és 2011 között 114 996 személlyel csökkent Mezőség lakóssága – 1966 - 307 483; 2011 - 192 487); önfenntartást sem biztosító paraszti kisgazdaságok; hiányzó, és a meglévő infrastruktúra leépülése; a szellemi és közösségi igénytelenség terjedése stb.

A Téka Alapítvány 1993-as alapítása után 20 év fokozatos anyagi és szellemi tőkeépítés következett; minden év egy újabb szakaszt jelentett a szervezet életében. Fontosabb mérföldköveink a következők voltak: 1990-93 között – az intézményesedéshez szükséges humán erőforrások kiépítése; 1993 - az alapítás éve; 1995 - a Téka Művelődési Központ létrehozása; 2000 - csatlakozás a szórványoktatási programhoz; 2005 – a Tóvidék Program elindítása; 2006 – a „Magyariskola Mezőségen" projekt elindítása.
Szerencsésebb, tömbmagyar vidékeken működik a feladatmegosztás. A magyar közösség kulturális, oktatási, szociális, ifjúsági, gazdasági stb. életével, külön erre szakosodott intézmények foglalkoznak. A szórványban ezeket a feladatokat összességében kell felvállaljuk. Ezt a helyzetet nem hátrányként, hanem kihívásként fogjuk fel. Feladatunk az, hogy végvárakat építsünk, azért hogy a magyar nyelvi- és a kulturális határokat a mi régiónkban is megvédjük. Ezt csak olyan intézmények létrehozásával és működtetésével valósíthatjuk meg, amelyek mögött felsorakozik egy új, fiatal generáció.
A Téka Alapítvány keretén belül jelenleg a következő intézmények működnek: Téka Szórvány Művelődési Központ, Mezőségi Téka Szórványkollégium, Mezőségi Táborközpont – Feketelak, Tájház és közösségi központ – Feketelak, Közösségi ház – Szépkenyerűszentmárton, Mezőségi Szórványoktatási Központ (épülőben). Ezekben az intézményekben három nagy program keretén belül több projektet, tevékenységet bonyolítunk le. Munkánkat, eredményeinket ezeknek a szervesen összefüggő, egymást kiegészítő programoknak a bemutatásával vázolhatjuk fel.

Közművelődési, kulturális szórványprogram

„A Téka immár iskola, mert utat mutat, miként lehetünk XXI. századi emberek úgy, hogy testünk és lelkünk minden mozdulatával a megtartó és éltető hagyomány vonzáskörében maradunk."
Harangozó Imre

Az állam által fenntartott művelődési intézmények keveset, vagy egyáltalán nem foglalkoznak a mezőségi szórványmagyarság kulturális, közművelődési életével. Ezt a hiányt pótolja a 20 éve működő Téka Művelődési Központ. Az Illyés Közalapítvány „Magyar ház" programjának támogatásával 1994-után saját ingatlan tulajdonosai lettünk, ahol egy folyamatosan működő és nyitva tartó közösségi teret hoztunk létre.

A Téka Alapítvány körül gravitáló, formálódó fiatal közösség kezdettől fogva belakta, otthonának tekintette és önkéntes munkával évről-évre, korszerűsítette, továbbépítette ezt a közösségi teret. Így jutottunk el oda, hogy a diákokból, tanítványokból lassan munkatársak, tevékenységeket, projekteket lebonyolító szakemberek lettek.

Ebben az intézményben heti program alapján megszervezett rendszeres tevékenységeket és felmenő rendszerű évi kis- és nagyprojekteket bonyolítunk le.

Heti programjainkon több mint 600 személy vesz részt – ez egy nagyvárosban is jó hatékonyságmutató! Röviden: a Kaláka, Kiskaláka, Kenderkóc néptáncegyüttesek munkája, Rozmaring Népdalkórus, néptáncoktatás 150 gyerek számára, népzeneoktatás, zenekarok, kézműves műhelyek, e- Transsylvania pont, könyvtár (15 000 kötet), pályázati tanácsadó iroda, az Ifjúsági Szakosztály projektjei, színjátszó kör, Ráhangoló - kismamakör, nyelvtanfolyamok, képzések, filmklub, multimédia kör, könyvtárprogram stb.
Nagyrendezvényeink egyik meghatározó célja az, hogy kulturális szinten el- és visszafoglaljuk a minket megillető (köz)tereket. 2014-ban a következő nagyrendezvényeket szervezzük meg: XIX. Nemzetközi Néptáncfesztivál, XV. Nyári honismereti tábor, XIX. Kaláka tábor Feketelakon, XVI. Őszi Fesztivál, XVIII. Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál, X. Pörgettyű anyanyelvi vetélkedő, XIV. Betlehemes találkozó, VI. Kézműves tábor, IV. Keramikus tábor felnőtteknek, IV. Kézműves tábor bentlakóknak, II. Mezőségi irodalmi tábor- Feketelakon, Művész(?)Beugró – összművészeti rendezvénysorozat, III. Népi gyerekjáték találkozó, I. Zenetábor Feketelakon.

A Téka Ház helyet ad időszakos, alkalmi rendezvényeknek is. Ezek konferenciák, fórumok, kiállítások, könyvbemutatók (minden évadban minimum 4 kiállítást és 4 könyvbemutatót szervezünk), versenyek, szórakoztató rendezvények, közösségi és iskolai programok stb. Ezt a központot 20 év alatt sikerült a helyi magyar közösségi élet centrális terévé fejleszteni.

Az alapítvány kiadói tevékenységet is folytat. Eddig három kötetet gondoztunk és adtunk ki. Rendszeresen megjelentetjük a Téka Újságot és a Kukucska kollégiumi lapot. Szerepet vállalunk a helyi épített örökség népszerűsítésében és védelmében, magyar jellegű emlékhelyek (pl. Rózsa Sándor sír) gondozásában.

Mezőségi Szórványoktatási Program

„Ha egyetlen mondatban kellene két évtizedes munkásságotok jelentőségét méltatni, azt mondhatnánk: tevékenységetek megkerülhetetlen fejezete lesz az erdélyi magyar közösség 1989 utáni intézménytörténetének. Művelődési és oktatási téren olyan végvárait építettétek fel a magyar életnek, amelyből a kisugárzó fészekmeleg biztos megtartó ereje lehet közösségi létünknek. Ahogyan Illyés Gyula mondta: földi erővel mennyei harmóniát teremtettetek..."
Kötő József

A Mezőségi Szórványoktatási Program összehangolt és tervszerű módon, hosszútávon biztosítja a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. A programot a kilencvenes évek végén indította el a szamosújvári református egyház Kabai Ferenc lelkész irányításával, majd a válaszúti Kallós Alapítvány vont be új célközösségeket (a Kis-Szamos mente és a Szamoshát (Erdőhát) kistérségekből. A Téka 2000-ben csatlakozott a programhoz. Azóta több mint 350 gyerek tanulhatott és tanul magyarul. Felépült két korszerű kollégium, ahol civilizált életkörülményeket és minőségi oktatást biztosítunk. Válaszúton az óvodások és az 1-4. osztályosok, Szamosújváron az 5-12. osztályosok jelentik a célcsoportot. A kollégiumok fenntartását megnehezíti az, hogy a teljesen civil hátterű bentlakások közé tartoznak. Nincs mögöttük fenntartó önkormányzat, iskola vagy más állami intézmény ezért a személyzet fizetésétől kezdve a közköltségeken át a tanulók étkeztetéséig minden költséget a civil forrásszerző eszközöket használva teremtenek elő. A 2013-2014-es tanévben 116 diákról gondoskodunk. 28 mezőségi településről érkeznek intézményünkbe a tanulók.

Munkánk által azonosítjuk azokat a mezőségi tanulókat, akik számára lakóhelyükön nem biztosítható az anyanyelvi oktatás; azokat a családokat, amelyek nehéz szociális helyzetük miatt nem vállalhatják gyerekeik oktatását. A bentlakásokban élő gyerekek, fiatalok számára biztosítjuk az anyanyelvi oktatást a válaszúti és a szamosújvári állami iskolák magyar nyelvű oktatási vonalain; a civilizált és korszerű életkörülményeket és önfejlesztési lehetőségeket. Távlati célunk az, hogy a kollégiumi rendszerből kikerülő diákok minőségi humán erőforrást biztosítsanak a Mezőségen elinduló rehabilitációs, modernizációs kezdeményezések számára.

A mezőségi szórványkollégiumok csak akkor tudják maradéktalanul betölteni szerepüket, ha létrejön mellettük egy önálló, a magyar közösség adminisztrációjában lévő mezőségi szórvány iskolaközpont. A projektet arra a szakmai konszenzusra építettük, hogy a szórványoktatás egyik eredményes módja az önálló oktatási intézményből és kollégiumból álló iskolaközpontok kiépítése.
A Mezőségi Magyar Oktatási Központ építését 2010. szeptembert 1-én kezdtük el Szamosújváron. Az iskola tervezett célcsoportja 550 óvodás és 1-12. osztályos tanuló. Az intézmény létrehozásával befejezhetjük a nyugat-belső mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztését úgy, hogy egyetlen magyar osztályt sem szüntetünk meg a régióban.
Az oktatási központ összesen 4 épületrészből fog állni. Ebből 2 részen kezdtük el a munkálatokat és 2013- 14 telére a C 4 – H épületrészt már be lehetett zárni. A két épületrész befejezése lehetővé tenné az oktatási intézmény létrehozását, akkreditálását és működését.

Az iskola felépítése nagyon fontos célkitűzésünk, mivel a szórványban élő magyarság számára minden, önálló intézmények nélkül eltelt év visszafordíthatatlan veszteségeket okoz. Olyan negatív folyamatok erősödhetnek meg, melyek eredményeként a projekt kezdeti céljai elveszíthetik létjogosultságukat. Az eddigi támogatás nagysága és üteme a beruházás befejezését egy évtizedre kitolja.

A szamosújvári beruházás egy nagyon fontos, programközpontú, konkrét finalitást biztosító célzott fejlesztés. Bebizonyítottuk, hogy minőségi oktatással, életkörülményekkel, lassíthatunk, vagy megfordíthatunk demográfiai folyamatokat. Konkrét példaként említhetjük azt, hogy a kollégiumokban gondozott tanulóink 24 % vegyes házasságból származik és a Téka Alapítvány 20 éves munkájának is tudható be az, hogy a 2011-es népszámlálási adatok szerint a Mezőség környéki városok közül egyedül Szamosújvár magyar lakósságának aránya nem csökkent.

Tóvidéki Térségfejlesztési Program

„Mezőség egy olyan térség, amelynek fejlesztése példaértékű lehet egész Európában: a kihalás szélén álló kultúrtáj megmentését teljesen új, innovatív módszerekkel lehet megkísérelni, hiszen gyakorlatilag a semmiből kell felépíteni ezt a világot."
Ocskay Gyula

A mezőségi szórvány oktatási rendszerének fejlesztése, a kulturális rehabilitáció sikeres elindítása mellett nyomon kell követni ezeknek a közösségeknek a modernizációs folyamatait is. Hogyan, milyen irányban, milyen erőforrásokra és értékekre támaszkodva lehet erős, egészséges önértékelésű és nemzettudatú közösségeket alakítani. Fontos, hogy a szórványfalvak lakói magyarságukhoz tudatosan viszonyulva, azt egy plusz értéknek fogják fel.

Az utóbbi években javult az itteni közösségek gazdasági helyzete, a települések infrastruktúrája. Ugyanakkor pozitív folyamatokat jegyezhetünk az etnikai-közösségi megtartó tényezők az egyház, oktatás, közművelődés, kultúra terén is.

A Tóvidék Programmal célunk az, hogy támogassuk az itteni falvak modernizációs törekvéseit. Segítséget nyújtunk abban, hogy ezekben a közösségekben jól felszerelt művelődési központok, tájházak létesüljenek és a turisztikai vonzerő növelése mellett közösségregeneráló, népességmegtartó kezdeményezések, induljanak el. Egyszóval az is a cél, hogy a kollégiumi rendszerből kikerülő fiatalok számára egy „élhetőbb szülőfalut" biztosítsunk.
A programot 2005-ben indítottuk el, és azóta olyan megvalósításaink vannak, mint a Tóvidéki Közösségi Egyesület létrehozása; egy jól működő táborközpont és Faluház létesítése Feketelakon; közösségi ház kialakítása Szépkenyerüszentmártonban; kézműves oktatás elindítása és műhelyek felszerelése 5 mezőségi településen; helyi könyvtárak, rendezvények anyagi támogatása; 6 közösségi központ technikai eszközökkel való felszerelése; állandó szakmai támogatás és tanácsadás stb.
Különálló projektként kezelhető a Mezőségi Fejlesztési Műhely, amit a budapesti CESCI – Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata, a Civitas Alapítvány és a Kallós Zoltán Alapítvány szakmai partnerségével bonyolítunk le. A műhely céljai között megemlíthető a mezőségi civil háló kialakítása, a helyi értékekre alapozott gazdasági fejlesztés, a térségi turizmusfejlesztés és a helyi szereplők közreműködésével kialakuló fejlesztési hálózat.

NÉVJEGY

A Téka Alapítvány 1993-ban alakult Szamosújváron. Küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson, és korszerűen megszervezze a város és a mezőségi régió közművelődési, oktatási és közösségi életét; hozzájáruljon Mezőség általános rehabilitációs és modernizációs folyamataihoz. Célja a közművelődés, oktatás, ifjúság- és közösségfejlesztés a mezőségi szórványban. „Ipolyi Arnold", „Kisebbségekért " díjakkal és a magyar Országgyűlés ezüst emlékérmével tüntették ki a szervezetet. Az alapítványt „Nemzeti Jelentőségű Intézmény"-ként tartja nyilván Magyarország kormánya.

Szamosújvár; 2014-03-31

Balázs-Bécsi Attila

 

Megjelent a KORUNK folyóiratban, 2014 III. folyam, 6 szám, június