Szamosújvár
(Gherla, Neuschloss/ Armenierstadt, Armenopolis,  Hájákághák)
ALAPADATOK:

Megyei jogú város. Megközelíthető Kolozsvár felől az E 576-os műúton, vasúton a 401-es vonalon (Kolozsvár- Dés).
A város a Kis-Szamos völgyében található 257 m tengerszint feletti magasságban.
Lakosainak száma a 2011-es népszámlálás adatai szerint:
összlakosság 20203,  ebből 3419 magyar, 15994 román, 718 cigány, 16 német, 3 zsidó, 3 ukrán, 3 olasz, 40 más nemzetiségű, 6 nem nyilatkozott. 
Felekezet szerint a magyarok  megoszlása 3231 református, 862 rom.kat., 150 örm.kat., más vallások
A magyar lakosság aránya 16,92 % .
Szamosújvár az egyetlen mezőségi város, ahol minimálisan csökkent a magyarok aránya a 2002-es népszámlálás adataihoz viszonyítva ( 16,97 %)


TÖRTÉNETE

A Kis-Szamos völgye mar az őskorban lakott terület volt. A rómaiak idejében, a mai város déli bejáratánál római castrum állott, feltételezett neve  Congri. Maradványait a város építésekor beépítettek a házakba.

Az első  középkori  települést 1291-ben említik, Gerlahida néven. Mivel a dési sóút itt kelt át a Szamoson  hídja és megerősített várhelye volt. A falut többször elpusztítják, utoljára a Rákóczi szabadságharc idején.

A mezőségi út  védelmére épült XIII. századi várhelyet először Szatmári  
Laczk Jakab erdélyi vajda erősíti meg. Szamosújvár várának felépítése Martinuzzi Fráter György , Erdély kormányzójának nevéhez kötődik. Az erdélyi fejedelemség megalakulása , a váradi út jelentőségének csökkenése felértékelte a Kis-Szamos völgyében húzódó hadi utat. Ennek védelmére , a lebontott Bálványos vár romjaiból építettek egy „új várat”.

A várost a XVIII. század elején az Erdélybe telepedett örmények  alapítják. Őket I. Apafi Mihály fogadja be 1672-ben. Mivel két kijelölt helyen, Gyergyószentmiklós és Beszterce településeken  jelentős helyi ( székely és szász) ellenállásba ütköznek elhatározzák , hogy új, önálló településeket hoznak létre . Ezek lesznek Erzsébetváros és Szamosújvár.


1696-ban I. Lipót  rendeletére megkapják a szamosújvári uradalmat és 1700-ban Verzerescul Oxendius engedélyt kap városépítésre, melynek alapjait Alexa római mérnök tervei alapján rakják le a szamosújvári vártól délre eső nyílt, észak felé enyhén lejtő , téglalap alakú területen (ennek alapján osztották Felső- és Alsó- részre a Főtérből kiindulva).  Utcáinak száma : négy párhuzamos (  Víz, Közép, Harmadik, Posta) és hat átlós. Két típusú telket jelöltek ki ; a kisebbeknek 10 a nagyobbaknak 20 méter széles volt az utcai frontja.. Ezen kívül kijelölték a középületek, állatvásár , mezőgazdasági parcellák helyét.

Az Alexa mérnök által megtervezett  barokk szellemiségű  városszerkezet és városkép mellet megtalálható az „élhető város”-ra való törekvés is. A Karátsonyi család 1788-ban nyitja meg az első gyógyszertárat a ma is álló Dániel házban. 1793- tól a városnak postahívatala van. A Kolozsvár - Dés országutat 1838-1839 között a város felé vezették a Kis-Szamos bal partjáról. 1864-ben a Malomárok és a Kis-Szamos gátjai között angolparkot hoznak létre.  A vasútvonalat és az első vasútállomást 1871-ben építették. 1910-ben bevezetik a villanyvilágítást.

A betelepülő örmény közösség először bérbe, majd örök áron veszi meg az uradalmat. 1711-ben VI Károly rendelete nyomán „szabad királyi város” lesz . 1726-ban 11 pontos Diplomát kapnak amely biztosítja az önálló városi jogokat , kiszakítva a települést a nemesi jogrendszer hatása alól. Ezeket a jogokat Mária Terézia is megerősíti. 1759-ben a szebeni Diéta megerősíti a „szabad királyi város” státust. Ugyanezt teszi II József császár 1786-ban. 1790-tól saját képviselőket küldhet az erdélyi Diétába. 1849-ben, majd 1861- 76 között Doboka vármegye székhelye.

Az első örmények 1672-ben telepednek le a Kandia városrészbe. A városalapításkor, 1700-ban már 160 család él az új településen. A Rákóczi szabadságharc miatt számuk lecsökken 100-ra 1712-ig. Utána meggyorsul a betelepülés. A Besztercéről érkező családokkal 1721-ben 156 család él a városban majd 1750-ben 528. 1787-ben  3788 örmény lakosa volt a városnak.

A város gyors fejlődésnek indul. Lakói gazdag tímárok (szattyán és kordován készítők) és marha kereskedők. Már 1700 augusztus 1-én kiadják a Tímár Társulat alapszabályzatát.  1750-ben 66 tímármester dolgozott a városban. Ebben az időszakban a legnagyobb erdélyi tímár manufaktúra működött a városban. Fejlett volt a kereskedelem is; 1750 - ben 207
szamosújvári kereskedőt írtak össze, akik közül 154 marhakereskedő volt.
Az örmény  kereskedelmi célpontok és útvonalak Moldvától Nyugat Európáig húzódtak. Munkájuknak köszönhetően Szamosújvárt fontos kereskedelmi és ipari központként említik a korabeli források.

A XIX század második felében, a nagyipari termékek tömeges megjelenése csökkenti a szamosújvári kézműves termékek piacát. Ekkor sok család telepedik ki Erdély és Magyarország különböző vidékeire ahol nagyobb uradalmakat vásárolnak meg. A városban felépítik a téglagyárat (1904), a szesz-, posztó-, szappan-, szalámi- gyárakat.
A XX. században kezdődik az örmény városi közösség hanyatlása. Az első világháború után megbomlik a zárt örmény-magyar etnikai jelleg (1919-ben 861; 1930-ban 489 lakos vallja magát örménynek). A második világháború után elveszítik gazdasági erejüket és tömegestől elköltöznek vagy kivándorolnak. A mai lakosság javarészt a környező falvakból költözött be az 50-es évektől kezdődően, javarészt a környező mezőségi falvakból. Az első hullám a város északi részén épített magánházakban lakott. A 70-es évektől kezdődött a panelházak építése az állomás környékén, az északi részen és nagyobb lakónegyedként a déli részen ( Új- negyed). A 80-as években kezdődött meg a történeti városkép megbontása. Ekkor bontották le a gyönyörű Tódorffy házat is.

1956-ban Szamosújvárnak 7617; 1992-ben  24311 lakosa volt.

FONTOSABB MŰEMLÉKEK

A város Közép-Európa talán egyetlen barokk  szerkezetű és építészeti szellemiségű városa. Párhuzamos utcák, átlós mellékutcák, szimmetrikusan elrendezve a központi piac két oldalán. Ezeken az utcákon mindenhol megtaláljuk a jellegzetes, dúsan faragott ablakszemöldökű, magas tetejű barokk házakat és a visszafogottabb díszítésű hangulatos, klasszikus épületeket.

1. Martinuzzi kastély (Bálványos-Ujvár)

Teljes struktúrája  az 1540-41-es években épült Martinuzzi Fráter György idejében, Domenico Da Bologna tervei alapjan.1619-52 között tovább erősítik Giovanni Landi és Agostino Serena irányításával. Nagyobbrészt reneszánsz és barokk stílusjegyeket visel magában.1787 után fogháznak használják.1856-59 között három emeletes épületet toldanak hozzá.
A várhoz kötődő fontosabb események: 1553-56 között várkapitány Dobó István, az egri hős; 1594-ben Báthory Zsigmond parancsára itt fojtják meg a két erdélyi főurat, Báthory Boldizsárt és Kovasóczi Farkast; 1869 után haláláig ide volt bezárva Rózsa Sándor. Sírja a fogház melletti  temetőben található.
A kommunizmus idejében a legszigorúbb rendszerű politikai börtön volt. Ma is börtönként használják.  

2.Az örmény-katolikus székesegyház:

A főtéren található, jellegzetes osztrák-barokk stílusban épült. Tornya és homlokzata a többszöri átépítés miatt klasszicizáló jellegeket mutat. 1748-ban kezdik építeni, 1780-ban és 1793-ban  ledől a tornya, 1804-ben avatják fel. Építői között  Thalinger Frigyes, Uberlakher Antal, Jung József az ismertebbek. Szobordíszeit és kisoltárait Hoffmayer Simon és a Csűrös testvérek készítették.1806-ban I. Ferenc császártól egy nagy művészi értékű főoltárképet  kapnak, "Krisztus levételét a keresztről". Ezt  Rubensnek tulajdonítják.

3.A Salamon templom (Boldogasszony templom)

A legelső örmény-katolikus templom 1723-ban épült a Sinai Salamon adományozta telken és költségén. Erről szól a homlokzati felirat is.  

4.A ferencrendi zárdatemplom (Bobalna utca 8)

1745-ben telepedik le a ferences rend, 1748-57 között építik a templomukat, majd a zárdát. 1855-ben leég, tornya és  homlokzata 1778-ban épült.

5.A múzeum épülete (volt Karátsonyi ház )

Az épület egyike a még meglevő emeletes barokk örmény házaknak(a másik a Lászlóffy ház). Ennek külön jellegzetessége barokk kapuzata, amelyet két vaskos Atlasz szobor tart.

A VÁROS SZEMÉLYISÉGEI

A városban  élt és tevékenykedett az erdélyi örménység számos, nagyhírű személyisége mint pl. Verzerescu Oxendius örmény-katolikus püspök, aki Rómához csatolja az erdélyi örmény közösség egyházát.

Lukácsi Kristóf esperes, történész, író, az örmény-katolikus fiúintézet megalapítója  és tamogat6ja.

Szongoth Kristóf - tanár és történész, az Armenia folyóirat alapítója és szerkesztője.

Itt született 1932. február 18-án Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelők parancsnoka.

Gorove László - itt született 1780. június 2-án. Helytörténész, író.

Gabányi János tanár, helytörténész.

KIRÁNDULÁSOK ÉS SÉTÁK

A város sétatere 1864-től létezik, érdekességei közé tartoznak a gingko és tiszafák.
A kérői fürdő a város déli  bejáratánál található, sós forrásainak gyógyító hatását mar az ókorban ismertek. Most gyógyfürdő, strand és vendéglátó-ipari egységek találhatók itt.

Füzesmikola (Nicula) Szamosújvártól DK felé hat km-re található, a románság híres búcsújáró  helye, miután az itt elhelyezett Mária kép az osztrák zsoldosok előtt állítólag könnyezni kezdett. Híres ikonkészítő mûhely található itt. Fatemploma 1700 körül épült.