Beszámoló - 2025

 Az intézményépítés évtizedei után a Téka Alapítvány tevékenysége továbbra is a keretek tartalommal való megtöltésére, a programok minőségi működtetésére és a közösség mindennapi életének gazdagítására fókuszál.

A Téka Alapítvány jelenleg egy komplex, több pilléren nyugvó rendszert működtet és olyan intézményhálózatot épített ki, amely lefedi a régió kulturális, oktatási és közösségi igényeit.

Ez a hálózat nem elszigetelt épületek gyűjteménye, hanem egy stratégiai ökoszisztéma, amely a közösség teljes életciklusát szolgálja: a kultúrát (Művelődési Központ), az oktatást (kollégium, iskola), a vidéki elérést (feketelaki Kultúrcsűr, szépkenyerűszentmártoni közösségi ház), a készségfejlesztést (kézművesház, lovasiskola) és a gazdasági fenntarthatóságot (vendégház) is.

• Téka Szórvány Művelődési Központ (Szamosújvár, 1995)
• Mezőségi Téka Szórványkollégium (Szamosújvár, 2001)
• Kemény Zsigmond Elméleti Líceum felépítése és létrehozása (2016)
• Feketelaki Téka Kultúrcsűr (Feketelak, 2005)
• Téka Népzeneiskola (Szamosújvár, 2008)
• Közösségi ház (Szépkenyerűszentmárton, 2010)
• TéKarám Lovasiskola (Kérőfürdő, 2019)
• Téka Kézművesház (Szamosújvár, 2020)
• Mezőségi Civil Forrásközpont (Szamosújvár, 2024)
• Téka Vendégház (Szamosújvár, 2024)

 1. Oktatási keretprogram

 Az alapítvány tevékenységei közül nemzetpolitikai szempontból a legfontosabb a Mezőségi Szórványoktatási Program.

Az alapítvány 2000 végén csatlakozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány által elindított kezdeményezéshez, amelynek célja az, hogy a mezőségi szórványtelepüléseken élő, magyar anyanyelvű oktatáshoz másképp hozzá nem férő gyermekek számára is biztosítsa a tanulás lehetőségét. Ennek központi eleme a Mezőségi Téka Szórványkollégium, amely nem csupán szállást és ellátást biztosít, hanem egy revitalizációs munkát végez, támogató, családias közösséget is nyújt a diákoknak.

A 2025-26 tanév adatai szerint is a kollégium Erdély legnagyobb szórványkollégiuma: 26 településről származó 115 diákról gondoskodik. A diákok 37 % vegyes családban nevelkedik.

A program sikerességét a végzett diákok életpályája igazolja: az érettségizettek mintegy 60%-a egyetemen tanul tovább, 20% szakképzést választ, és 20% munkába áll. Ezek az arányok bizonyítják, hogy a Téka által biztosított környezet és oktatás valós esélyt teremt a fiatalok számára a társadalmi felemelkedésre és a szülőföldön való boldogulásra.

A Téka a civil háttérintézménye az általa épített és létrehozott Kemény Zsigmond Elméleti Líceumnak. Ennek az oktatási intézménynek a létrehozásával Szamosújvár a mezőségi magyar szórvány vitathatatlan oktatási és szellemi központjává vált. Ma az iskola közel 450 diákot fogad be előkészítőtől a tizenkettedik osztályig, Szamosújvárról és a környező településekről.

Az alapítvány folyamatos fejlődését és stratégiai gondolkodását jelzi a 2023-ban átadott új, korszerű bentlakás-épület is. Ezzel a beruházással a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum és a Mezőségi Téka Szórványkollégium fizikailag is egységet alkot, teljessé téve azt az oktatási-nevelési központot, amelyért a közösség évtizedeken át dolgozott.

"Minden iskola egy újabb lap, egy sikertörténet a jövő könyvében – így van ez a 2016-ban átadott, 2018-tól pedig immár hivatalosan is Kemény Zsigmond nevét viselő líceum esetében is. 2016-ban azt mondtuk, Erdélyben van jövő, Szamosújváron van magyar jövő. És igaznak bizonyult ez a megállapításunk." Kelemen Hunor

 2. Kulturális keretprogram 

A Téka Alapítvány közművelődési tevékenysége a hagyományőrzés, tehetséggondozás és közösségépítés köré szerveződött.

Az alapoktól, a táncházmozgalomtól kezdve a programok mára rendkívül sokszínűvé váltak, és hetente mintegy 450- 500 fiatalt és felnőttet vonzanak.

• Néptánc: A Kaláka, a Kiskaláka, Kenderkóc és Aprókaláka néptáncegyüttesek több korosztály számára biztosítanak lehetőséget a mezőségi tánckultúra megélésére és továbbadására. Rendszeres táncházakat, közösségi alkalmakat szerveznek.

• Népzene: A Téka Népzeneiskola keretében működő hangszeres oktatás olyan sikeres zenekarokat nevelt ki, mint a Harmadik és az Ördöngös zenekar – akik jelenleg az oktatást is vállalják, hetente 60-70 diák számára és új zenekarokat neveltek ki, mint a: Kontra Banda, Bagó Banda, Nádas, Bandó és Zengős zenekarok.

• Népdaloktatás - hetente 60-70 gyereknek csoportos és kiemelt foglalkozások. Rendszeresen vesznek részt előadásokon, fellépéseken és szakmai megmérettetéseken.

• Kézművesség: A Téka Kézművesház a hagyományos tárgyalkotó mesterségek műhelye – 2025-től hivatalosan is az alapítvány tulajdona - ahol a diákok mellett felnőtteknek szóló képzések is zajlanak. Hetente 120-140 résztvevőnek oktatnak. Itt működik a Szakkör is.

• Nagyrendezvények – 2025. XXIX- Nemzetközi Néptáncfesztivál; XI. Népi Gyerekjáték Találkozó; XXVII. - Őszi Fesztivál ; XXVIII - Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál ; XIX – Pörgettyű anyanyelvi vetélkedők; XXV - Betlehemes találkozó; évadvégi Gálaműsor.

• Táborok - 2025. XXIV- Nyári honismereti- és gólya tábor; XVII. Kézműves tábor; XV. Felnőtt kézműves tábor; II. Lovas tábor Kérőben; XXX. - Kaláka tábor Feketelakon; Nyári kézműves táborok, X. Feketelaki Népzenetábor; XI.Feketelaki Összművészeti tábor; IX. Román nyelvi tábor; Magyar kommunikációs tábor románoknak;

• Tékarám Lovasiskola – Kérő: célja az oktatás, táborok szervezése , a magyar lovas kultúra tanítása, népszerűsítése.

• Különféle tevékenységek: XIX – Pörgettyű anyanyelvi vetélkedők , Művész Beugró, kvízestek, kiállítások , könyvbemutatók, eseti rendezvények, folyóirat- és könyvkiadás stb.

A tehetséggondozás terén végzett magas színvonalú szakmai munkát a magyarországi Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által adományozott és 2025-ben megújított „Akkreditált Kiváló Tehetségpont” minősítés is fémjelzi. A Téka intézményei és munkája pedig lehetővé tette a csatlakozást a LÁTÓPONT-ok hálózatához.

 3. Tóvidék Program.

Programunk célja az, hogy támogassuk a tóvidéki falvak modernizációs törekvéseit, a helyi civil szervezetek hatékony működését és a hálózatosodás kialakítását.

• Mezőségi Civil Forrásközpont - célja, hogy a Szamosújváron, illetve környékén működő civil szervezeteknek korszerű és hatékony infrastruktúrát meg szakmai tanácsadást biztosítson. 2025-ben is több mezőségi, szamosújvári civil szervezet vette igénybe szolgáltatásinkat.

• Feketelaki Téka Kultúrcsűr – táborok, közösségi rendezvények szervezése.

• Tóvidék Közösségi Egyesület működtetése.

Távlati cél, hogy a kollégiumi rendszerből kikerülő fiatalok számára egy „élhetőbb szülőfalut” biztosítsunk.

4. Önfenntartás

Az alapítvány jövőjének, a humán munkaerő megtartásának biztosítása érdekében alapvető követelmény, a legalább részleges önfenntartás biztosítása.

• Téka Vendégház létrehozása
• kézműves termékek értékesítése
• az alapítvány infrastruktúrájának gazdasági hasznosítása
• a Téka lovarda jobb gazdasági hasznosítása

 5. Eredmények és elismerések

A Téka Alapítvány több mint három évtizedes, következetes munkája nem maradt elismerés nélkül. A szervezet tevékenységét a helyi közösség bizalma mellett számos rangos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, amelyek megerősítik az alapítvány regionális és nemzeti jelentőségét.

A Téka Alapítvány legfontosabb díjai és elismerései:

• Magyarország kormányának Nemzeti Jelentőségű Intézménye – 2009-től.
• Kisebbségekért – Díj (2008)
• PRIMA Díj (2019)
• Magyar Örökség Díj (2024)

Ezek a kitüntetések a szakmai és a politikai szféra elismerését tükrözik, de a Téka Alapítvány munkájának legfontosabb eredménye az , hogy mérhető társadalmi hatása is van, amit a 2025-ben megjelent két szakmai tanulmány is kiemelt.* Ez a jelenség egyértelműen összefüggésbe hozható az alapítvány által létrehozott oktatási és kulturális intézményrendszer megtartó erejével, amely stabil pontot jelent a szórványban élő magyar családok számára.

 6. Jövőkép

A szamosújvári Téka Alapítvány története a bizonyíték arra, hogy egy elkötelezett civil kezdeményezés hogyan nőhet egy regionális jelentőségű, modellértékű intézményrendszerré.

Az út egy helyi táncházmozgalomtól vezetett egy komplex, az oktatástól a kultúrán át a közösségfejlesztésig terjedő hálózatig, amely ma a mezőségi szórványmagyarság megmaradásának egyik legfontosabb pillére.

„A szórványhelyzetet nem hátrányként, hanem feladatként, lehetőségként fogjuk fel. Feladatunk az, hogy intézményi végvárakat építsünk a magyar nyelvi- és a kulturális határra. Olyan intézményeket, melyek a 21. sz. kihívásait felismerik és válaszolnak rá úgy, hogy ugyanakkor megtartják azokat a kulturális, civilizációs hajszálgyökereket, amelyekben az eljövendő magyar nemzedékek meg tudnak kapaszkodni, és otthonuknak érezhetik ezt a tájegységet. Olyan otthonuknak, ahol magyarságukhoz tudatosan viszonyulva, azt egy plusz értéknek fogják fel.”

Szamosújvár; 2025. december 10

Balázs-Bécsi Attila
Elnök

*2025-ben két szakmai tudományos cikk jelent meg a munkánkról
• A HÉTFA Intézet 2024-es, szórványkollégiumokat, bentlakásokat vizsgáló kutatása:
https://epa.oszk.hu/00900/00997/00064/pdf/EPA00997_letunk_2025_01_157-186.pdf
• Bodó Barna: Revitalizáció szórványban.
In. Diaszpóra 2025. Revitalizáció. Pécsi Tudományegyetem. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Inovációs Hivatal