A tegnap kezdődött Kaláka táborunkkal lejár a Téka Művelődési Központ 2025-26-os évada.
A Központ megalakulása óta ez volt a harmincadik teljes évad.
Alapítványunk kulturális keretprogramja a közösségépítés és identitásmegerősítés motorja. Tevékenységeink a hagyományőrzés, a tehetséggondozás és a közösségépítés hármasára épülnek, és hetente 450-550 főt vonzanak a legkisebbektől a felnőttekig. A program célja, hogy a résztvevők számára élő, megélhető és továbbadható kulturális élményt nyújtson, amely megerősíti a közösséghez és a szülőföldhöz való kötődést.
A tehetséggondozás terén végzett magas színvonalú szakmai munkánkat a 2025-ben megújított „Akkreditált Kiváló Tehetségpont” minősítés és a LÁTÓPONT hálózathoz való csatlakozás is igazolja.
A Központ a következő állandó tevékenységeket szervezi:
1. Néptánc és táncházak. A Kaláka, Kiskaláka, Kenderkóc és Aprókaláka néptáncegyüttesek több korosztály számára biztosítanak lehetőséget a mezőségi tánckultúra megélésére.
2. A Téka Népzeneiskola keretében folyó hangszeres oktatás kiemelkedően sikeres. Az itt nevelkedett új generációs zenekarok (Sóvirág, Ördöngös) ma már maguk is oktatnak, heti 60-70 diák számára biztosítva a magas szintű képzést. Új zenekarok is alakultak: Bagó Banda, Nádas, Bandó, Zengős.
3. Népdaloktatás: A csoportos foglalkozások heti 60-70 gyermeket érnek el, akik rendszeresen vesznek részt fellépéseken és szakmai megmérettetéseken.
4. A Téka Kézművesház a hagyományos tárgyalkotó mesterségek műhelye. A heti 120-140 résztvevő a diákoktól a felnőttekig a fazekasság, tűzzománc, kosárfonás és más mesterségek alapjait sajátíthatja el.
5. A TéKarám Lovasiskola oktatási programjaival és táboraival a magyar lovas kultúra hagyományait népszerűsíti a fiatalok körében.
Időszakos kiállítások, könyvbemutatók, konferenciák, képzések, versenyek, kisebb rendezvények stb. teszik változatosabbá a Központ tevékenységeit.
Nagyrendezvények 2025-26
• XXX. Nemzetközi Néptáncfesztivál
• XXVIX. Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál
• XXVIII. Őszi Évadnyitó Fesztivál
• XXVI. Betlehemes találkozó
• XX. Pörgettyű anyanyelvi vetélkedők
• XII. Népi Gyerekjáték Találkozó
• Évadvégi Gálaműsor
Táborok 2026
• XXXI. Kaláka tábor Feketelakon
• XXV. Nyári honismereti- és gólya tábor
• XVIII. Kézműves tábor
• XVI. Felnőtt kézműves tábor
• XII. Feketelaki Összművészeti tábor
• XI. Feketelaki Népzenetábor
• X. Román nyelvi tábor
• III. Lovas életmód tábor
• II. Magyar nyelvi tábor román gyerekeknek Kevesebb megjelenítése
A komplex intézményrendszert működtető, kizárólag civil fenntartásban működő erdélyi nagy szórványkollégiumok közé tartozik a szamosújvári, mezőségi Téka Szórványkollégium.
Intézményünk a román államtól működési támogatásban nem részesül, jóllehet olyan közfeladatokat lát el, amelyek alapvetően az állam oktatási és közművelődési feladatai közé tartoznának.
A Téka Alapítvány tevékenysége messze túlmutat a kollégium működtetésén: a szórványvidékeken hiányzó oktatási, kulturális és közösségi intézményrendszer kiépítését, fejlesztését és hosszú távú fenntartását is biztosítja.
Fejlesztési stratégiánk kezdettől fogva arra az alapelvre épül, hogy a szórványban csak egy komplex, egymásra épülő, az oktatás, a kultúra, a közösségépítés és az identitásmegőrzés területeit egyaránt átfogó intézményrendszer képes tartós és mérhető eredményeket elérni.
A Téka Szórványkollégium szakmai színvonalát és vonzerejét jelentősen erősítik a Téka Művelődési Központ, a Téka Népzeneiskola, a Kézművesház és a TéKarám Lovarda programjai.
E szervezeti egységek összehangolt működése lehetővé teszi, hogy a bentlakó diákok a tanulmányi felkészítés mellett rendszeres kulturális, művészeti, népzenei, kézműves, sport- és közösségfejlesztő tevékenységekben is részt vegyenek, ami nagymértékben hozzájárul személyiségük fejlődéséhez, identitásuk megerősítéséhez és a kollégium vonzerejének növeléséhez. Kevesebb megjelenítése
A HÉTFA Kutatóintézet 20 mélyinterjún keresztül adott mélyebb és személyesebb betekintést a szórványkollégiumok világába.
Ezekből idézünk és szeretettel várjuk intézményünkbe a mezőségi, erdélyi szórvány diákjait.
„Négy dolgot sorolnék fel. Reményt: hogy mindig van holnap. Kitartást: hogy lássam, minden akadály csupán egy új lehetőséget rejt magában a fejlődésre. Barátokat: akikkel, ha ritkábban is, de a mai napig tartjuk a kapcsolatot. És végül: egy új életet”. Balog Ferenc – Alsótök
„Ha nem lettek volna, most biztos, hogy egy magyarral kevesebb lenne a világon.”
Bara Zoltán - Almásmálom
„…szerencsés az a fiatal, aki a Tékába kerül, és onnan indul el. Nekem ez az élmény jelentette a biztos, támogató alapot, ami máig velem maradt.”
Borbély Kinga Tünde – Nagysármás
„Hogy mi lenne velem a kollégium nélkül? Fogalmam sincs. Valószínűleg valami egészen mást csinálnék, de hogy nem ezen az úton járnék, az száz százalék.”
Dr. Dénes Nándor - Magyardécse
„Idő után már fontos volt a számomra az is, hogy magyarul végezzem a további tanulmányaimat.”
Iszlai Szilárd Nagysármás
„Ott tanultam meg, mit jelent az igazi barátság. Ha nem kerülök be a kollégiumba, ha nem vesz körül ennyi gyerek, nem lett volna hol kitapasztalnom az emberi természetet. A közösségi lét megtanított arra, hogyan ismerjem ki a másikat, hogyan kezeljem a különböző személyiségeket.”
Miske István – Magyarmacskás
„Olyan voltunk igazából, mint egy nagy család… így utólag, felnőtt fejjel be kell lássam, hogy jót tett, és tényleg megérte elmenni .”
Soós Izabella – Nagysármás
„Fontos számomra, hogy magyarul beszéljek és hogy a gyermekeim is magyar iskolába járjanak, megismerjék a kultúrájukat. Ehhez a kollégiumban töltött tizenkét év szükséges volt. Enélkül ez a kötődés nem alakult volna ki, vagy teljesen elmaradt volna.”
Szabó Lóránd Levente
„Ez a háttér segített abban is, hogy tudatosan törekedjek a magyar családalapításra: fontossá vált számomra, hogy magyar férjem legyen, és a gyermekem is magyar nyelven tanuljon meg írni és olvasni.”
Takács Renáta – Válaszút
„Az, aki vagyok, úgy hiszem, a kollégiumnak köszönheti, hogy létezik.”
Topai Tibor Róbert - Magyarfodorháza
„Hol lennél, vagy ki lennék, hogyha nem a Tékába jártam volna?
Hát, nem tudom…több mint valószínű, hogy akkor ötödiktől román osztályba kellett volna járnom.”
Zsekán Tímea – Válaszút
Az interjúkötet az alábbi linken keresztül érhető el:
https://www.dropbox.com/.../20-LET-T_20-INTERJ-_SZORV...
2001-ben költözött be az első 12 diák, 2026 júniusában 19 végzőst búcsúztattunk.
A két időpont között a Kallós Alapítvánnyal együtt létrehoztuk Erdély legnagyobb és legjelentősebb szórványoktatási és kulturális intézményi hálózatát.
Az első diákok egyike így emlékszik:
„Én örülök, hogy annak idején a szüleim döntöttek helyettem. Nem volt könnyű, de ha nem így történik … egy teljesen más ember lennék ma. Aki most itt beszél ön előtt, az a kollégiumnak köszönhetően létezik… egy sorsdöntő esély volt."
A 2026-os végzős így búcsúzik:
„számomra a Téka nem csak egy bentlakás … második otthon lett”
Valóban, az elmúlt huszonöt év tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy a szórványprogramok csak akkor lehetnek hosszú távon eredményesek, ha a magas színvonalú magyar oktatási intézmények – az iskola és a kollégium – mellett működnek azok a kulturális és közösségi intézmények is, amelyek biztosítják az anyanyelvi közösségi élet folytonosságát és megerősítik a helyi identitást.
E felismerés jegyében vállalta a Téka Alapítvány, hogy fokozatosan kiépíti azt az oktatási, kulturális és közösségi intézményhálózatot, amely korábban hiányzott. Ennek részeként jött létre a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum, a Téka Szórványkollégium, a Művelődési Központ, a Kézművesház, a Népzeneiskola, a lovarda, a civil forrásközpont, valamint a feketelaki táborközpont és számos további kezdeményezés.
E komplex intézményrendszer biztosítja, hogy az oktatás, a közösségépítés, a kulturális örökség átadása és a civil együttműködések egymást erősítve szolgálják a szórványban élő magyarság megmaradását. Ez adja a Téka Alapítvány munkájának teljességét.
Ezek a szórványközösségek önmagukban, csupán saját erőforrásaikra támaszkodva, a homogenizáló többségi nyomás ellenében nem képesek megmaradni. Túlélésükhöz és gyarapodásukhoz elengedhetetlen a stratégiai szintű, hosszú távú és kiszámítható támogatás.
25 év alatt ezt a folyamatos támogatást kaptuk meg az anyaország kormányától. Köszönet érte.
Külön szeretnénk megköszönni munkatársainknak azt a csendes, kitartó és sokszor a háttérben végzett munkát, amely nélkül mindez nem valósulhatott volna meg.
FELHÍVÁS MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE!
Támogassa a Mezőségi Téka Szórványkollégium fenntartását!
Éves személyi jövedelemadójának 3,5%-át a 230-as formanyomtatvány kitöltésével ajánlhatja fel, melynek leadási határideje 2026.05.25.
A kitöltött formanyomtatványt leadhatja a Téka Alapítvány irodájában vagy elküldheti emailben a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre.
Bővebb információkat emailben vagy a 0744663331 telefonszámokon kérhetnek.
FELHÍVÁS MAGÁNVÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE!
Profitadójának 20%, de évi forgalmának nem több mint 3 ezrelékével támogassa a Téka Szórványkollégium fenntartását!
Beszámoló - 2025
Az intézményépítés évtizedei után a Téka Alapítvány tevékenysége továbbra is a keretek tartalommal való megtöltésére, a programok minőségi működtetésére és a közösség mindennapi életének gazdagítására fókuszál.
A Téka Alapítvány jelenleg egy komplex, több pilléren nyugvó rendszert működtet és olyan intézményhálózatot épített ki, amely lefedi a régió kulturális, oktatási és közösségi igényeit.
Ez a hálózat nem elszigetelt épületek gyűjteménye, hanem egy stratégiai ökoszisztéma, amely a közösség teljes életciklusát szolgálja: a kultúrát (Művelődési Központ), az oktatást (kollégium, iskola), a vidéki elérést (feketelaki Kultúrcsűr, szépkenyerűszentmártoni közösségi ház), a készségfejlesztést (kézművesház, lovasiskola) és a gazdasági fenntarthatóságot (vendégház) is.
• Téka Szórvány Művelődési Központ (Szamosújvár, 1995)
• Mezőségi Téka Szórványkollégium (Szamosújvár, 2001)
• Kemény Zsigmond Elméleti Líceum felépítése és létrehozása (2016)
• Feketelaki Téka Kultúrcsűr (Feketelak, 2005)
• Téka Népzeneiskola (Szamosújvár, 2008)
• Közösségi ház (Szépkenyerűszentmárton, 2010)
• TéKarám Lovasiskola (Kérőfürdő, 2019)
• Téka Kézművesház (Szamosújvár, 2020)
• Mezőségi Civil Forrásközpont (Szamosújvár, 2024)
• Téka Vendégház (Szamosújvár, 2024)
1. Oktatási keretprogram
Az alapítvány tevékenységei közül nemzetpolitikai szempontból a legfontosabb a Mezőségi Szórványoktatási Program.
Az alapítvány 2000 végén csatlakozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány által elindított kezdeményezéshez, amelynek célja az, hogy a mezőségi szórványtelepüléseken élő, magyar anyanyelvű oktatáshoz másképp hozzá nem férő gyermekek számára is biztosítsa a tanulás lehetőségét. Ennek központi eleme a Mezőségi Téka Szórványkollégium, amely nem csupán szállást és ellátást biztosít, hanem egy revitalizációs munkát végez, támogató, családias közösséget is nyújt a diákoknak.
A 2025-26 tanév adatai szerint is a kollégium Erdély legnagyobb szórványkollégiuma: 26 településről származó 115 diákról gondoskodik. A diákok 37 % vegyes családban nevelkedik.
A program sikerességét a végzett diákok életpályája igazolja: az érettségizettek mintegy 60%-a egyetemen tanul tovább, 20% szakképzést választ, és 20% munkába áll. Ezek az arányok bizonyítják, hogy a Téka által biztosított környezet és oktatás valós esélyt teremt a fiatalok számára a társadalmi felemelkedésre és a szülőföldön való boldogulásra.
A Téka a civil háttérintézménye az általa épített és létrehozott Kemény Zsigmond Elméleti Líceumnak. Ennek az oktatási intézménynek a létrehozásával Szamosújvár a mezőségi magyar szórvány vitathatatlan oktatási és szellemi központjává vált. Ma az iskola közel 450 diákot fogad be előkészítőtől a tizenkettedik osztályig, Szamosújvárról és a környező településekről.
Az alapítvány folyamatos fejlődését és stratégiai gondolkodását jelzi a 2023-ban átadott új, korszerű bentlakás-épület is. Ezzel a beruházással a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum és a Mezőségi Téka Szórványkollégium fizikailag is egységet alkot, teljessé téve azt az oktatási-nevelési központot, amelyért a közösség évtizedeken át dolgozott.
"Minden iskola egy újabb lap, egy sikertörténet a jövő könyvében – így van ez a 2016-ban átadott, 2018-tól pedig immár hivatalosan is Kemény Zsigmond nevét viselő líceum esetében is. 2016-ban azt mondtuk, Erdélyben van jövő, Szamosújváron van magyar jövő. És igaznak bizonyult ez a megállapításunk." Kelemen Hunor
2. Kulturális keretprogram
A Téka Alapítvány közművelődési tevékenysége a hagyományőrzés, tehetséggondozás és közösségépítés köré szerveződött.
Az alapoktól, a táncházmozgalomtól kezdve a programok mára rendkívül sokszínűvé váltak, és hetente mintegy 450- 500 fiatalt és felnőttet vonzanak.
• Néptánc: A Kaláka, a Kiskaláka, Kenderkóc és Aprókaláka néptáncegyüttesek több korosztály számára biztosítanak lehetőséget a mezőségi tánckultúra megélésére és továbbadására. Rendszeres táncházakat, közösségi alkalmakat szerveznek.
• Népzene: A Téka Népzeneiskola keretében működő hangszeres oktatás olyan sikeres zenekarokat nevelt ki, mint a Harmadik és az Ördöngös zenekar – akik jelenleg az oktatást is vállalják, hetente 60-70 diák számára és új zenekarokat neveltek ki, mint a: Kontra Banda, Bagó Banda, Nádas, Bandó és Zengős zenekarok.
• Népdaloktatás - hetente 60-70 gyereknek csoportos és kiemelt foglalkozások. Rendszeresen vesznek részt előadásokon, fellépéseken és szakmai megmérettetéseken.
• Kézművesség: A Téka Kézművesház a hagyományos tárgyalkotó mesterségek műhelye – 2025-től hivatalosan is az alapítvány tulajdona - ahol a diákok mellett felnőtteknek szóló képzések is zajlanak. Hetente 120-140 résztvevőnek oktatnak. Itt működik a Szakkör is.
• Nagyrendezvények – 2025. XXIX- Nemzetközi Néptáncfesztivál; XI. Népi Gyerekjáték Találkozó; XXVII. - Őszi Fesztivál ; XXVIII - Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál ; XIX – Pörgettyű anyanyelvi vetélkedők; XXV - Betlehemes találkozó; évadvégi Gálaműsor.
• Táborok - 2025. XXIV- Nyári honismereti- és gólya tábor; XVII. Kézműves tábor; XV. Felnőtt kézműves tábor; II. Lovas tábor Kérőben; XXX. - Kaláka tábor Feketelakon; Nyári kézműves táborok, X. Feketelaki Népzenetábor; XI.Feketelaki Összművészeti tábor; IX. Román nyelvi tábor; Magyar kommunikációs tábor románoknak;
• Tékarám Lovasiskola – Kérő: célja az oktatás, táborok szervezése , a magyar lovas kultúra tanítása, népszerűsítése.
• Különféle tevékenységek: XIX – Pörgettyű anyanyelvi vetélkedők , Művész Beugró, kvízestek, kiállítások , könyvbemutatók, eseti rendezvények, folyóirat- és könyvkiadás stb.
A tehetséggondozás terén végzett magas színvonalú szakmai munkát a magyarországi Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által adományozott és 2025-ben megújított „Akkreditált Kiváló Tehetségpont” minősítés is fémjelzi. A Téka intézményei és munkája pedig lehetővé tette a csatlakozást a LÁTÓPONT-ok hálózatához.
3. Tóvidék Program.
Programunk célja az, hogy támogassuk a tóvidéki falvak modernizációs törekvéseit, a helyi civil szervezetek hatékony működését és a hálózatosodás kialakítását.
• Mezőségi Civil Forrásközpont - célja, hogy a Szamosújváron, illetve környékén működő civil szervezeteknek korszerű és hatékony infrastruktúrát meg szakmai tanácsadást biztosítson. 2025-ben is több mezőségi, szamosújvári civil szervezet vette igénybe szolgáltatásinkat.
• Feketelaki Téka Kultúrcsűr – táborok, közösségi rendezvények szervezése.
• Tóvidék Közösségi Egyesület működtetése.
Távlati cél, hogy a kollégiumi rendszerből kikerülő fiatalok számára egy „élhetőbb szülőfalut” biztosítsunk.
4. Önfenntartás
Az alapítvány jövőjének, a humán munkaerő megtartásának biztosítása érdekében alapvető követelmény, a legalább részleges önfenntartás biztosítása.
• Téka Vendégház létrehozása
• kézműves termékek értékesítése
• az alapítvány infrastruktúrájának gazdasági hasznosítása
• a Téka lovarda jobb gazdasági hasznosítása
5. Eredmények és elismerések
A Téka Alapítvány több mint három évtizedes, következetes munkája nem maradt elismerés nélkül. A szervezet tevékenységét a helyi közösség bizalma mellett számos rangos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, amelyek megerősítik az alapítvány regionális és nemzeti jelentőségét.
A Téka Alapítvány legfontosabb díjai és elismerései:
• Magyarország kormányának Nemzeti Jelentőségű Intézménye – 2009-től.
• Kisebbségekért – Díj (2008)
• PRIMA Díj (2019)
• Magyar Örökség Díj (2024)
Ezek a kitüntetések a szakmai és a politikai szféra elismerését tükrözik, de a Téka Alapítvány munkájának legfontosabb eredménye az , hogy mérhető társadalmi hatása is van, amit a 2025-ben megjelent két szakmai tanulmány is kiemelt.* Ez a jelenség egyértelműen összefüggésbe hozható az alapítvány által létrehozott oktatási és kulturális intézményrendszer megtartó erejével, amely stabil pontot jelent a szórványban élő magyar családok számára.
6. Jövőkép
A szamosújvári Téka Alapítvány története a bizonyíték arra, hogy egy elkötelezett civil kezdeményezés hogyan nőhet egy regionális jelentőségű, modellértékű intézményrendszerré.
Az út egy helyi táncházmozgalomtól vezetett egy komplex, az oktatástól a kultúrán át a közösségfejlesztésig terjedő hálózatig, amely ma a mezőségi szórványmagyarság megmaradásának egyik legfontosabb pillére.
„A szórványhelyzetet nem hátrányként, hanem feladatként, lehetőségként fogjuk fel. Feladatunk az, hogy intézményi végvárakat építsünk a magyar nyelvi- és a kulturális határra. Olyan intézményeket, melyek a 21. sz. kihívásait felismerik és válaszolnak rá úgy, hogy ugyanakkor megtartják azokat a kulturális, civilizációs hajszálgyökereket, amelyekben az eljövendő magyar nemzedékek meg tudnak kapaszkodni, és otthonuknak érezhetik ezt a tájegységet. Olyan otthonuknak, ahol magyarságukhoz tudatosan viszonyulva, azt egy plusz értéknek fogják fel.”
Szamosújvár; 2025. december 10
Balázs-Bécsi Attila
Elnök
*2025-ben két szakmai tudományos cikk jelent meg a munkánkról
• A HÉTFA Intézet 2024-es, szórványkollégiumokat, bentlakásokat vizsgáló kutatása:
https://epa.oszk.hu/00900/00997/00064/pdf/EPA00997_letunk_2025_01_157-186.pdf
• Bodó Barna: Revitalizáció szórványban.
In. Diaszpóra 2025. Revitalizáció. Pécsi Tudományegyetem. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Inovációs Hivatal
A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ munkatársainak tanulmánya a Létünk című folyóiratban jelent meg:
„Szórványkollégiumok Erdélyben, A Kárpát-medencei gyermekotthonok működési körülményei és oktatás-nevelési tapasztalatai”
A cikk és a hozzá kapcsolódó kutatás a a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás kulcsintézményeire, a szórványkollégiumok/bentlakások működésére,
felépítésére, valamint szociális és tehetséggondozó szerepére fókuszált. A vizsgálat célja volt, hogy megismerjék működésüket, hatásukat a helyi közösségekre,
közösségszervező és tehetséggondozó szerepüket, a finanszírozási környezetet, valamint összegyűjtsük a főbb kihívásokat,
amikkel meg kell küzdeniük a mindennapi működés során.
„A szórványkollégiumokat nem egy tudatos területi tervezési szemlélet
hozta létre, hanem helyi kezdeményezések, helyi döntés nyomán valósultak
meg (BODÓ 2014). A kialakult széles intézményhálózat az alulról jövő
kezdeményezések egyik legjobb iskolapéldája, ami szinte minden központi
segítség és támogatás nélkül jött létre. A bottom-up elvek mentén felépülő
intézményhálózat kialakulását a helyi iskola megtartása, az (önálló) magyar
nyelvű képzés megerősítése és létrehozása, a magyar kultúra megőrzése és a
magyar kisebbségen belül jelentkező szociális kihívások kezelése hívta létre,
és tartja életben a mai napig is.
A létrejött széles szórványkollégiumi hálózat európai szintű jó példája a civil társadalmi kezdeményezés menten felépülő hálózatoknak.
Fontos megjegyezni, hogy a magyar nyelvű iskola, de kiemelten a szórvány kollégiumok szerepe jóval túlmutat az intézményen es az oktatáson.
Ezek a bentlakások sok esetben komoly kulturális szerepet töltenek be, a környék magyarságának fontos színterei.
Ezenfelül számos olyan feladatot felvállalnak (felzárkóztatás, társadalmi mobilitás segítése, magyar nyelv oktatása, tehetséggondozás, magyar kultúra ápolása, családi alapértékek közvetítése stb.),
amelyeket nélkülük senki sem látna el, és ezzel jelentősen hozzájárulnak a
közösség és az adott térség életminőségének javításához.
Ha ezek az intézmények nem lennének vagy megszűnnének, nagyon komoly hátrányba kerülne a szórványterületek lakossága.”
Hivatkozás: Csite András – Kovács Bence – Szendrei Zsolt: Szórványkollégiumok Erdélyben, Létünk 2025/1.
Link: https://letunk.rs/index/page/id/346/lg/hu
https://epa.oszk.hu/00900/00997/00064/pdf/EPA00997_letunk_2025_01_157-186.pdf
