Sajátságos regionális anyanyelvi verseny a Tékában
2010. június 05.
A szamosújvári Petru Maior Líceum 28 diákja vett részt hétfőn délután a Téka Alapítvány szervezte Pörgettyű anyanyelvi vetélkedőn. A 6 éve folyamatosan megszervezett verseny eredetileg az 5–8 osztályosok nyelvművelését és
kreatív anyanyelvhasználatát célozta meg, időközben az iskolai oktatás minden szintje bekapcsolódott (elemi és líceum is). Versenyeinket a kreativitás jellemzi, illetve a humoros versenyszámok, hisz nyelvet művelni saját hibáink parodizálásával is lehet.
A tavalyi román–magyar kölcsönhatás, illetve a tavalyelőtti számítógép hatása a nyelvhasználatra témák után idén a tájnyelv, valamint régies szavaink ismeretére, helyes kontextusban való használatára szerettük volna a diákok figyelmét irányítani. Mivel sok a helyi líceumban tanuló vidéki diák (Szék, Bálványosváralja, Ördöngösfüzes, Bonchida), sok szép nyelvi fordulat, tájszó hangzott el. A vetélkedő hagyományosan
kreatív névválasztással kezdődött, majd szólásokat kellett pantomim formájában megjeleníteni, majd ehhez kapcsolódó tréfás eredetmondát találni. Nagyon ötletesek (vagy csak reálosok?:)voltak az Anyámasszony katonái csapatnevet viselő legények, akik, bár nem ismerték a „megrázza mint Krisztus a vargát” szólást, villámcsapásnak tulajdonították a rázást. Ezekután Székely Melinda, a líceum magyartanárnője felolvasta O. Nagy Gábor magyarázatát is az adott szólások eredetét illetően.
Régi szavaink ismeretét totó- és villámkérdések mérték. Megtudta, aki eddig nem ismerte, hogy a téka szó eredetileg nem hangszer, nem közhasznú intézmény, hanem értékeket tároló fali bútor. Intézményünk neve innen ered, de lassan a szamosújváriak számára jelentésváltozás történt, a Téka szó hallatán az alapítványra, művelődési központra, bentlakásra gondolnak. Sokunk szókincse gazdagodott a slájer, légely, alít, susták, kandér, veranda, salavár és hasonló szavakkal.
A kinti vihar ellenére nagyon jól szórakoztunk, diákok és zsűritagok egyaránt, a használt nyelvtudást mérő próba rögtönzött telefonbeszélgetésein. Zömében széki tájszólásban zajlottak, de feketelaki és bálványosváraljai diákok is bizonyították, hogy ismerik az irodalmi és a tájnyelvet, nem okoz nehézséget nekik a kódváltás. Egy-egy városi életre jellemző szituációról kellett beszámolniuk a falun lakó nagyszülőknek. Célunk, hogy a diákok aktív szókincsében lévő szavakat tájnyelvi szavakkal helyettesítsék. Beszámoltak városi esküvői vacsoráról, a szappanopera tegnapi részéről, bevásárlóközpontba tett látogatásról, illetve bapó (nagytata székiesen) a városnapokon látott hastáncosok produkcióját méltatta.
Első lett a Tötölék csapat, akik a líceum humán XII.F osztályának tanulói. Hogy mi a tötölék? Hát a töltött káposzta székies neve. Díjazástól és helyezéstől függetlenül mindenki gazdagabb szókinccsel távozott, és izgatottam várjuk a jövő tanévben megszervezendő vetélkedőt is. Idei rendezvényünket az Eurotrans Alapítvány támogatta.
Fodor Emőke
